Az utóbbi években egyre többet hallunk arról, hogy korábban ártalmatlannak tartott anyagokról kiderül allergizáló, vagy éppen rákkeltõ hatásuk. Az Európai Vegyi Anyag Hivatal egy nemrég készült jelentése szerint például a lakberendezési tárgyakban, padlóápolókban, szõnyegtisztítókban és akár samponokban is használt perfluoro-oktán szulfonát (PFOS) a környezetben marad lebomlás nélkül, azaz perzisztens, sõt felhalmozódik a zsírszövetben (bioakkumulatív) és toxikus (mérgezõ) is egyben.
Ami viszont igazán elgondolkodtató: a ma forgalomban lévõ mintegy 100 000 vegyi anyag túlnyomó többségérõl nem tudjuk, milyen egészségügyi és környezeti hatásuk van hosszú távon. Ahogy 2003-ban az Európai Bizottság megállapította: "Általánosan hiányzik a meglévõ anyagok tulajdonságaira és felhasználásaira vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhetõ ismeretanyag".
Szintén keveset tudunk arról, hogy a különbözõ anyagok egymással reagálva hogyan hatnak. A mai civilizált ember ugyanis egyfajta vegyi anyag koktélt fogyaszt el nap mint nap, ami végsõ soron a véráramba kerül. Amikor két vagy több vegyi anyag által okozott hatás éri az embert, a vegyületek kölcsönösen hatnak egymásra és mérgezõképességüket módosíthatják. A vegyi anyagok közötti kölcsönhatás különbözõ módon történhet, a megfigyelt toxikus hatás akár nagyobb is lehet, mint az egyenként kifejtett hatások összege.
