Jogi elõzmények

A jelenlegi hazai és EU-s szabályozás megkülönbözteti az 1981 elõtt piacra vitt vegyi anyagokat, melyek „meglévõ anyagnak” számítanak, számuk körülbelül 100.000. Az 1981 után bevezetett vegyi anyagokat „új anyagnak” nevezzük.

Míg az új anyagokat részletekbe menõkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából, nincs ilyen elõírás a „meglévõ anyagokra”. A mostani rendszer a „meglévõ”, azaz nem vizsgált anyagok további használatára ösztönzi a cégeket, mert ez olcsóbb és könnyebb (nem kapcsolódik hozzá költséges engedélyezési eljárás). Ennek eredményeképpen az 1981 óta bevezetett anyagok száma csupán mintegy 3.000.

Az Európai Unió 1998-ban döntötte el, hogy a vegyianyag-politika reformja nem tûrhet további halasztást. A tervezet elõkészítése során már hatalmas vita alakult ki az ipar és a környezetvédelem szereplõi között. Az Európai Bizottság az elsõ tervezetet 2003. október 29-én jelentette meg, ebbõl új jogszabály leghamarabb 2007-ban lesz. A dokumentum REACH néven vált ismertté (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, azaz „Vegyi Anyagok Bejegyzése, Kiértékelése és Engedélyezése”).

A vegyi anyagokra vonatkozó eddigi EU-joszabályok hazai jogrendbe illesztése 2000-2004 között jórészt megtörtént. Mivel az ipari anyagokkal kapcsolatos jogszabályok EU konformnak tekinthetõk, a tervezett új vegyi anyag szabályozás (REACH) és a hazai jogszabályok közötti eltérés megfelel a régi EU szabályozás és a REACH tervezet közötti különbségnek.

Magyarországon a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XX. törvény rendelkezései írják elõ a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak azonosítását, az alkalmazásuk során jelentkezõ károsító hatások megelõzését, csökkentését és elhárítását. Egyidejûleg szabályozásra kerültek mindazon intézkedések, amelyek a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelésére irányulnak.

A kémiai biztonságról szóló törvény, valamint a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény vonatkozó fejezetei együttesen biztosítják hazánkban a kémiai biztonság EU-konform szabályozását.

A törvények végrehajtása keretében valósul meg az egyes veszélyes anyagok, készítmények veszélyességi csoportokba történõ besorolása, a toxikológiai, ökotoxikológiai tulajdonságainak leírása, a veszélyes anyagok nyilvántartásának, csomagolásának, feliratozásának, reklámozásának és a kapcsolódó hatósági ellenõrzési eljárás szabályozása.

A vegyi anyagok káros hatásai miatti aggodalmak nem megalapozatlanok. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alatt most készül hazánkban az ún. Kémiai Biztonság Nemzeti Profil, amely a vegyi anyagokra visszavezethetõ egészségkárosítással is foglalkozik. A dokumentáció szerint idõrõl idõre forgalomba kerülnek az egészséget súlyosan veszélyeztetõ termékek, amelyek nehezen felderíthetõ, tömeges, járványszerû és esetenkénti mérgezési eseteket egyaránt okoznak.

Az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat több évtizede gyûjti és elemzi a magyarországi mérgezési eseteket. Ezek száma évente 8 000-12 000 között változik és több százra tehetõ az évenkénti halálos kimenetelû esetek száma. A mérgezések okai között szerepelnek a véletlen vagy baleseti mérgezések és a foglalkozási expozíció is. A kémiai biztonság problémáira leginkább a véletlen-baleseti mérgezések és a foglalkozási eredetûek utalnak, az elõbbiek száma sajnálatosan nagyszámú. Ez a vegyi anyagok lakossági felhasználásának nem kielégítõ biztonságosságára hívja fel a figyelmet. További elgondolkodtató adat, hogy 2003-ban a rákkeltõ anyaggal exponált munkavállalók száma 11804 volt, és a foglalkozási eredetû allergiás megbetegedések többségét is vegyi anyagok okozzák. Évente közel 1400 a foglalkozási eredetû daganatos megbetegedés, melynek kezelése csak Magyarországon 84 millió euro értékû.

Az illetékes hatóságok a veszélyes anyagok és készítmények bejelentése kapcsán azt tapasztalták 2002-ben, hogy sok esetben még nem a rendelet elõírásai szerint elkészített Biztonsági adatlapokkal történik meg a bejelentés. A leggyakrabban elõforduló hiányosságok a következõk voltak:

• nincs feltüntetve a gyártó/ importáló/ forgalmazó,
• hiányzik a cégszerû aláírás,
• helytelen, illetve pontatlan veszélyességi besorolás, veszélyszimbólum, R- és S mondatok,
• importált termékek esetében a magyar Biztonsági adatlapon is a gyártás helyén érvényes szabályozási információk szerepelnek,
• a bejelentõlapon és a Biztonsági adatlapon nem ugyanaz a terméknév szerepel.

A hatóságok tapasztalatai szerint az utóbbi idõben bejelentett tömeges mérgezési eseteknél a munkáltatók – számos esetben – értesítési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Például 2004. július közepén, egy budapesti kft.-ben történt, 8 fõt érintõ formaldehid mérgezési esetnél is elmulasztották a bejelentést. A feltárt hiányosságok a hatóság szerint tipikusnak tekinthetõk.