|
|
 |
Kiemelt figyelmet érdemlõ vegyületcsoportok |
PAH -ok | A policiklikus aromás szénhidrogéneknek több száz változata található meg a környezetben. Antropogén eredetû szerves gázszennyezõk. A háztartási kibocsátásokon túl a gépjármûforgalom is felelõs a PAH szennyezésért. Hatásaik: rákkeltõk, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli idõszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését. A BaP az egyik legveszélyesebb PAH vegyület, egészségügyi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3. (A budapesti Margit Kõrúton már 54 nanogramm/ m3 értéket is mértek.) | |
Dioxinok | A Poliklor-, dibenzo- dioxinok és furánok az ismert legveszélyesebb emberi egészséget károsító anyagok. Fõ forrásuk a klórtartalmú mûanyag (pl. PVC) hulladék égetése. A tengeri halak gyakran tartalmaznak dioxinokat a tengerek elszennyezõdésének köszönhetõen. Már egészen alacsony koncentrációban is rákkeltõk. A legveszélyesebb a 2,3,7,8 TCDD (4 klór atomot tartalmazó dioxin). A Rákospalotai Hulladékégetõben a füstgáztisztító üzembe helyezését megelõzõ 20 évben rendszeres volt a határérték tízszeresét elérõ dioxin kibocsátás. | |
PCB-k | A poliklózott-bifenileknek 209 változata található környezetünkben ezeknek a változatos összetételû, különféle hatású vegyületcsoportnak. Kondenzátorokban, transzformátorokban olajként; festékiparban lakkok, tinták, indigó gyártására; kenõolajok és -zsírok elõállítására és korrózióvédelemben alkalmazták. Nagyon lassan bomlanak le a környezetben, ezért mindenhol, az emberekben is kimutatható. Bár Magyarországon már szigorúan tilos a használatuk, több kutatás is igazolta, hogy az átlagos emberi testben megtalálható PCB mennyiségnek már van egészségügyi hatása. Vannak rákkeltõ PCB-k és ismert számos idegméreg hatású is. A levegõben a kevesebb klóratomot tartalmazó könnyebb PCB-k találhatóak meg, ezek leginkább az idegrendszerre vannak kedvezõtlen hatással. Vannak rákkeltõ és idegméreg hatású PCB-k is. | PDBE | Számos mindennapi termékünkhöz PBDE-ket (Polibrómozott-difenil-éterek) adnak, hogy tûzállóak legyenek. Ilyen termék a televízió, számítógép, ruha, bútor, párna. Az EU-ban hamarosan várható a betiltásuk. Állatkísérletek a veszélyességüket igazolták, embernél hozzájárulhat májrák kialakuláshoz egyéb rákfajták kockázatát növelik. Mérések bizonyítják, hogy az emberi szervezetbõl és az anyatejbõl egyre nagyobb mennyiségben lehet kimutatni ezen vegyszereket. | Ftalátok | A PVC lágyítószerei, számos ftalátról, melyekkel PVC termékekben találkozhatunk, bebizonyosodott, hogy rákkeltõ hatásúak. Veszélyességük miatt tilos egyes ftalátok felhasználása 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára készülõ gyermekjátékokban | Azbeszt | Az azbesztet számos iparágban, például az építõiparban alkalmazták hazánkban. Jó hõálló képessége miatt rendkívül elterjedten használták betiltásáig. Az azbeszt általában belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelõs a levegõben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. | PFOS | A perfluoro-oktán szulfonátot egyes lakberendezési tárgyakban, padlóápolókban, szõnyegtisztítókban és samponokban is használják. Az Európai Vegyi Anyag Hivatal egy nemrég készült jelentése szerint a PFOS a környezetben marad lebomlás nélkül, azaz perzisztens, sõt bioakkumulatív és toxikus (mérgezõ) is egyben. A jelentkezõ kockázatok miatt az Európai Unió külön jogszabályban kívánja szabályozni a PFOS különbözõ felhasználását. |
 |
|
 |
|