Magyar Természetvédők Szövetsége honlapja Levegő Munkacsoport honlapja
 
EU FIGYELŐ KIK VAGYUNK? HASZNOS LINKEK TANULMÁNYOK
Visszalépés a főoldalra  
  Szeretne tájékozott lenni a vegyi anyagok világában?
Iratkozzon fel ingyenes információs hírlevelünkre!
e-mail cím:
172

REACH: Költségek-Hasznok



A REACH haszna és a jelenlegi vegyi anyag használat miatti kár

Magyarországon vezetõ halálok a rák, több daganatos megbetegedésben EU elsõ hazánk. Az allergia pedig gyakorlatilag népbetegség; az utóbbi években meg tízszerezõdött az allergiás betegek száma. A jelenlegi vegyi szennyezések miatti kármentésekre még legalább egy évtizeden keresztül sok milliárdot kell költeni az adóforintjainkból.

A fent említett megbetegedések számának növekedése és a kármentésre szoruló környezetszennyezések mind összefüggésben áll a jelenlegi fenntarthatatlan, elmaradott vegyi anyagokkal, vegyi anyag használattal.
Egy új vegyi anyag szabályozás, azaz a REACH bevezetése és ellenõrzése nyilvánvalóan költségeket jelent a vegyipar szereplõinek, de nem szabad elfelejteni, hogy a vegyi anyagok jelentette károkért jelenleg az egész társadalom fizet a REACH költségeinél lényegesen nagyobb árat.

Az emberi egészség és a környezet védelmében született meg a vegyi anyagokat szabályozó új rendelettervezet, a REACH. Nyilvánosságra hozatalakor a Bizottság bemutatta az új jogszabály várható költségeire és hasznaira vonatkozó számításait is. Az Unió felkérésére minden tagállam, így hazánk is elkészítette az egyes országokra vonatkozó REACH hatástanulmányt, mely az új jogszabály bevezetésével felmerülõ költségeket és hasznokat elemzi.


KÖRNYEZETVÉDELMI HASZNOK

A környezet- és természetvédelmi hasznok nehezebben számszerûsíthetõk, hisz nehezen számítható ki például egy fókapopuláció értéke, vagy az elszennyezõdött tengerek kára.

·    Ha feltételezzük, hogy a REACH alkalmazásával meg lehet elõzni a jelenlegi kármentesítési költségek 5–10 százalékát, akkor már 50–100 milliárd forint haszonnal (elkerült kárral) számolhatunk csak Magyarországon. A hulladékgazdálkodásban durva becsléssel a jelenlegi szint 5 százalékát, azaz 5 milliárd forintot spórolhatunk az új vegyi anyag politika bevezetését követõen hazánkban. Még számtalan más területen is várható költségcsökkenés, például a szennyvíztisztításban és a bányaiparban.
·    Hollandiában 1993-ban tiltották be az azbeszt használatát, ám az azbeszt okozta megbetegedések lappangási ideje 15-35 év, így míg 1969-tõl a betiltásig körülbelül 10 ezerre becsülik az azbeszt okozta megbetegedések számát, 1995 utánra további 42 ezer várható. A tanulmány szerint, ha Hollandiában már 1965-ben betiltották volna az azbeszt-használatot, akkor az 34 ezer ember életét mentette volna meg, és megtakarítottak volna 41 milliárd holland forintot. Magyarországon is hasonló a helyzet, a legtöbb azbeszt okozta megbetegedés várhatóan 2035-ben lesz. Az Unióban a következõ 30 évben még várhatóan 250 ezren fognak meghalni a már mindenhol betiltott azbeszttõl.


EGÉSZSÉGÜGYI HASZNOK


Akorábban ártalmatlannak hitt, akut egészségi hatást nem okozó vegyi anyagokról egymás után derült ki, hogy károsítják az emberi egészséget; többek között rákkeltõek, károsítják az immunrendszert, vagy éppen hormonszerûen hatnak. Egy európai felmérés szerint jelenleg az összes munkahelyi megbetegedés 18–30 százalékát a vegyi anyagok okozzák. Nem vitatott, hogy az egyre növekvõ számú allergiás és daganatos megbetegedések egy részéért is a mindennapi életben használt vegyianyagok a felelõsek. Egyes legújabb kutatások szerint Európában akár az összes megbetegedés 25%-a összefüggésben állhat a vegyi anyagokkal.

·   A Bizottság becslése szerint a következõ 30 évben a REACH egészségügyi haszna eléri az 50 milliárd eurót. David Pearce, a University CollegeLondon közgazdászának számítása szerint ez az érték jóval nagyobb, 280 milliárd euró.
·    Hazánk az EU lakosságának 45-öd részét teszi ki, így durva becsléssel itthon évente körülbelül 100 életet, 20 év alatt pedig 2000 életet menthet meg a REACH.
·    A Levegõ Munkacsoport szakértõi által készített, a magyar hatástanulmányban szereplõ becslés szerint a REACH bevezetése éves szinten 23,2 millió Euró egészségügyi haszonnal járna Magyarországon, ami 30 év alatt közel 700 millió euró-megtérülést jelent. A vegyi anyagok jelenlegi használata így egy magyar lakosnak évente legalább 2,3 eurónyi egészségügyi kárt okoz. Azért legalább, mert még a REACH sem szüntetné meg teljes mértékben sajnos a vegyi anyagokkal kapcsolatos problémákat.
·     A Bizottság számításai szerint egy uniós polgár éves egészségügyi kára 3,5 euró, a University College London szerint 19,7 euró.


AZ IPAR KÖLTSÉGEI


A REACH egységes bevezetése és ellenõrzése költségekkel jár, de nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg a vegyi anyagok által okozott károkért sokkal nagyobb árat fizet a társadalom.

·    A Bizottság számítása szerint a REACH közvetlen költsége 1,8-2,5 milliárd euró lehet. A vegyi anyagokat felhasználók költségei további összesen 2,2-2,7 milliárd eurót tesznek majd ki. Ha a kettõ maximális összegével, azaz 5,2 milliárdos értékkel számolunk, az azt jelenti, hogy a bevezetés 11 évében egy uniós polgárnak évente 1 eurójába kerül a termékek biztonságát javító rendelet bevezetése. Az IPSOS közvélemény kutatása alapján az európai lakosság 69 százaléka szívesen fizetne többet a REACH garantálta biztonságosabb termékekért.
·    A magyar hatástanulmány szerint a REACH teljes költségei az ipar bruttó kibocsátásának kis hányadát jelentik, 0,4-1,3 ezrelék között várhatóak. Idõben ezek az arányok az ipari növekedés függvényében csökkennek.

2002-ben az 50 legnagyobb EU-s vegyipari cég profitja 15 milliárd euró volt. Tehát ha az egész REACH bevezetését csak ez az 50 cég fizetné, az az éves profitjuk 1,5 százalékába kerülne. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a költségek egyszeriek, a hasznok viszont megmaradnak. Magyarországon a várható legfeljebb 5-800 REACH bejelentéshez kapcsolódó költségek legalább egy nagyságrenddel kisebbek lesznek, mint a várható hasznok, azaz az elmaradt kár.

A kis- és középvállalatok terhei a jelenlegi elõterjesztés szerint arányaiban nagyok lehetnek, ezért a magyar és a brit delegációk kidolgozták az „Egy anyag – egy nyilvántartás” (OSOR: One Substance – One Registration) címû javaslatot, amelyet tavaly nyújtottak be az Európai Unió Tanácsának.
A kötelezõ adatmegosztás a jelenlegi REACH gyengítése nélkül is jelentõsen csökkenti az ipar költségeit, illetve pontosabb és jobb adatokat eredményez. A brit DEFRA számítása szerint az „egy anyag – egy nyilvántartás” keretében elérhetõ teljes költségcsökkenés elérheti a 631 millió eurót, azaz a közvetlen ipari költségek 24 százalékát.

A felmérések igazolják, hogy a REACH haszna sokkal nagyobb, mint a költsége. Ezért a Bizottság eredeti javaslatának bármiféle enyhítése gazdasági szempontból is hátrányos, rontja az EU – és benne Magyarország – versenyképességét.