| Mítosz | Valóság |
| A REACH túl hosszú és áttekinthetetlen, olyan bonyolult, hogy a cégek képtelenek lesznek alkalmazni. | A több mint 1000 oldalból csak az elsõ száz oldal lényeges, azonban eddig több mint 40 törvényt kellett a tisztviselõknek és az iparnak figyelembe venni. Ezek helyett az egyetlen koherens rendszer lesz a REACH. Mint minden törvény esetében, itt is készülni fognak útmutatók a cégeknek az alkalmazásra. |
| A REACH nem fogadja el a korábbi vizsgálatok eredményeit. | A REACH biztonsági adatokat követel meg, nem téve különbséget régi és új adatok között és elfogadja más (pl. OECD) követelményrendszerek adatait. |
| A REACH megnehezíti az új anyagok regisztrációját. | Ennek pont az ellentéte igaz, ugyanis a jelenlegi REACH tervezete visszalépés a jelenlegi törvényekhez képest. Az új anyagok bejegyzési súlykorlátja évi 10 kg-ról 1 tonnára megy fel, és a 10 tonnánál is enyhébbek lesznek a követelmények, mint jelenleg 10 kg-nál. Ez a változás nehezen felbecsülhetõ kockázattal jár. Ezen túlmenõen a jelenlegi 60 nap helyett a REACH életbelépésével csupán 21 napot kell várni a bejelentõnek az új anyag piacra vitelével. |
| Az értékelés országonként eltérhet, valahol nagyobb lesz a követelmény. | Az egész rendszert az Európai Bizottság alakítja ki, így attól eltérni nem lehet. |
| A REACH kötelezi az ipart bizalmas adatok kiadására. | Csak az egészségügyi és környezeti kockázattal kapcsolatos adatok kerülnek nyilvánosságra, és minden ilyen esetben is megkérdezik az információ gazdáját. A REACH a jelenlegi egyezményekkel ellentétesen (Aarhus) több nyilvános adatot bizalmasként kezel. Például a termékekbõl kibocsátott vegyi anyagokra nem is ír elõ adatszolgáltatási követelményeket. |
| A BDI/ADL és a Mercer tanulmányok jól ábrázolják a REACH lehetséges hatásait. | Mindkét tanulmányt bírálták a közgazdászok a hibás módszertanuk miatt. |
| A regisztrációnál nem a kockázat alapján prioritizálják az anyagokat. | A jelenlegi REACH messzemenõen figyelembe veszi a kockázatokat, hisz elõször a CMR anyagokat, illetve a legnagyobb mennyiségben használt anyagokat kell regisztrálni, melyekbõl a legtöbb kerülhet ki a környezetbe, majd fokozatosan a kisebb mennyiségben gyártott, azaz kisebb eséllyel kijutó anyagokat kell bejelenteni. Jelenleg a felhasznált vegyi anyagok közel 90 százalékáról nem tudjuk, hogy toxikusak-e valamilyen módon. A REACH-et ezért terjesztette elõ az Európai Bizottság: célja az egészségügyi és környezeti kockázat megismerése. Ha a kockázatok ismertek lennének, nem lenne szükség a REACH-re. |