|
|
 |
Szabályozás - Növényvédõszerek, biocidok
A peszticidek engedélyezése Magyarországon növényvédõ szert forgalmazni és felhasználni az 50-es évek óta csak a mindenkori földmûvelési hatóság, a FVM által kiállított engedély- okirat birtokában lehet. (XXXV/2000 törvény a növényvédelemrõl,)
Forgalomba hozatal és felhasználás a 89/2004 FVM alapján. A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) Engedélyezési Igazgatósága minõsíti hatóanyagokat, részt vesz a folyamatban az OTH és a KvVM is.
A NEET
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 9 tagú Növényvédõ szer Engedélyezési Egyeztetõ Tanácsot (NEET) hozott létre.
ANEET tagjai: FVM, ESzCsM, KvVM, a MAVESZ, a MagyarÉlelmiszerbiztonsági Hivatal, a növényvédõ szer gyártókérdekképviseleti szervezete, a NKI, a Kamara egy-egy kijelöltképviselõje, továbbá a környezetvédelmi szervezetek által együttesenválasztott egy tag.
A NEET:
megtárgyalja a növényvédõ szer felhasználás során felmerülõ szakmai kérdéseket,
a növényvédõ szerek és hatóanyagaik engedélyezésével összefüggõ szakmai irányelv tervezeteket véleményezi,
a növényvédõ szerek és hatóanyagok engedélyezésével kapcsolatos kérdésekben felkérésre javaslatot tesz, állást foglal.
Az EU szabályozás: 91/414 direktíva
Az Európa Unióhoz csatlakozással átvettük az uniós engedélyezési rendszereket. Az Unió 1993-tõl felülvizsgálja és újraengedélyezési az engedélyezett hatóanyagait fõként humán és környezeti kockázatai miatt. Csak olyan készítmények kerülhetnek forgalomba, melyek hatóanyagai a pozitív listára felkerültek
Az Európai Bizottság több hatóanyagot betiltott 2004-tõl, melyeket 2005 után csak akkor lehet megvásárolni, ha az adott ország erre speciális engedélyt kér, arra hivatkozva, hogy az anyag az országban “esszenciális” nem helyettesíthetõ elérhetõ módon.
Hazánkban az EU csatlakozásnak és különbözõ nemzetközi szerzõdéseknek köszönhetõen az utóbbi idõben szerencsére számos káros peszticid engedélyét nem hosszabbították meg, vonták vissza (pl.: lindán). Sajnos az “essential use” derogációs lehetõséget kihasználva sok anyagot, például az atrazint még több évig lehet forgalmazni és felhasználni hazánkban.
Az új uniós növényvédo szer politika2006-ban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság három új jogszabály tervezetét a növényvédo szerek használatáról. A jogszabályok alapvetõ célja deklaráltan az emberi egészség és a környezet védelme. A korábban érvényes rendszerhez képest az új rendszerben a tagországoknak kevesebb beleszólása lenne az engedélyezésbe, míg a nagy cégeknek és remélhetõleg a szakmai civil szervezeteknek több lehetõsége lesz az engedélyezési folyamat alakítására.
A legfontosabb a növényvédo szerek engedélyezését meghatározó új rendelet, melyhez szorosan kapcsolódik a növényvédõ szerek fenntartható használatáról szóló irányelv, illetve az uniós növényvédõ szer politikát meghatározó tematikus stratégia a növényvédõ szerek fenntartható használatáról.
Míg egy uniós stratégia csak meghatározza az EU hosszú távú céljait, addig az irányelv (direktíva) pontos célokat, feladatokat - például határértékeket - jelöl ki az uniós tagállamoknak, mely célok elérése kötelezõ, de a cél elérésének módja a tagállamokra van bízva. Az EU legerõsebb jogszabály típusa a rendelet, mely az elfogadást követõen minden tagországban életbe lép és szó szerint be kell tartani.
Az Uniós jogszabályokról együtt dönt az Európai Tanács, benne a magyar kormány képviselõivel illetve az Európai Parlament, melynek 24 magyar tagja van.
Az engedélyezési rendeletAz Unió új rendelete a 91/414/EGK növényvédo szerek forgalomba hozataláról szóló irányelv, illetve a 79/117/EGK egyes növényvédõ szer hatóanyagok forgalomba hozatalának tilalmáról szóló irányelv helyébe fog lépni. Tehát e két irányelv az új rendelet életbelépésével hatályát veszti. Az új rendeletre azért van szükség, mert a régi nem tudja kelloképpen biztosítani az emberi egészség és a környezet, azon belül a biodiverzitás védelmét, az élelmiszereink és az ivóvizeink megfelelõ minoségét. Bár sokkal hatékonyabb és modernebb hatóanyagok jelentek meg az utóbbi idõben, a növényvédo szer használat egészségügyi és környezeti hatásai nem csökkentek. Az új irányelvnek a fenntartható vegyi anyag használat alapjára, az elovigyázatosság elvére kell épülnie.
A jogszabályt elso olvasatban várhatóan 2007 tavaszán tárgyalja az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa, míg a jogszabály végleges elfogadása és életbe lépése 2008-ra várható.
Környezetvédelmi szempontból az új engedélyezési jogszabálynak ki kell zárni az elfogadhatatlanul veszélyes hatóanyagok további használatát; illetve biztosítania kell a többi növényvédõ szernél a biztonságos használat kereteit. Fontos alapelve a tervezetnek, hogy a gerinces állatokon végzett kísérletek nem ismételhetoek meg, így egy hatóanyag engedélyezésekor csak egyszer végezhetõek el ezek a kísérletek. Ez a jelenlegi szabályozásban csak ajánlás, így nem ritka, hogy ugyanazon anyag engedélyezéséhez tíz cég végzi el párhuzamosan ugyanazon állatkísérleteket.
Az új rendelet a címkézést is szabályozza, ám a tagországok szigoríthatnak ennek a feltételein. Reklámozás esetén viszont ezentúl a gyógyszer reklámokhoz hasonlóan mindig el kell hogy hangozzon: "használat elõtt a címke és a termékinformáció feltétlenül elolvasandó".
A civil szervezetek fõbb elvárásai az engedélyezési rendelettõl:1. Az elfogadhatatlanul veszélyes hatóanyagok további használatának beszüntetése és helyettesítése
A növényvédo szerek mérgek, kikerülnek a természetbe és megjelennek az élelmiszereinkben. Ezért amely anyagoknak irreverzibilis, azaz visszafordíthatatlan egészségi hatásuk van, rákkeltõek, mutagének, károsítják a szaporodási képességeket, hormonhatásúak, illetve egyszerre perzisztensek, bioakkumulatívak és mérgezõk, azokat senki számára sem szabad engedélyezni.
Szintén korlátozásra javasolhatóak azok az anyagok, amelyeket különbözõ uniós jogszabályokban már különösen veszélyesnek minõsítettek, mint például a Víz Keretirányelvben (2000/60/EEC) megjelölt elsõbbségi veszélyes anyagok.
A vegyi anyagok szabályozásának alapja a helyettesítési elv kell, hogy legyen, azaz nem szabad engedélyezni olyan veszélyes anyagot mely helyettesíthetõ egy biztonságosabb alternatívával, illetve nem-kémiai módszerrel. A helyettesítésre az elsõ jelöltek azok az anyagok, amelyeket létezõ jogszabályok (pl.: 1999/45/EC és a 67/548/EEC irányelvek) már veszélyesnek minõsítettek. Helyettesíteni szükséges továbbá az immunrendszert, az idegrendszert és a hormonrendszert károsító anyagokat, azaz az immuntoxikus, neurotoxikus és endokrin-diszraptor anyagokat.
A helyettesítés lehetõségeirõl egy európai szintû adatbázist kell létrehozni, azért is, hogy a javasolt 7 év helyett 3 évre lehessen lerövidíteni az engedélyezés / helyettesítés idõtartamát.
2. Az érzékeny csoportok védelme és a hatóanyagok együttes hatása
Amikor a megengedheto átlagos napi szennyezoanyag bevitel (ADI - Average Daily Intake) értékeket számítják a növényvédo szerekre, nem veszik figyelembe, hogy a terhes nõk, gyerekek és az idõsek szervezete másképpen, nehezebben bontja le ezen vegyszereket. A csecsemok érzékenysége miatt a bébiételekre külön irányelv vonatkozik, ám az emberi egészség védelme érdekében fontos lenne egy akár 10-es faktor bevezetése az érzékenyebb csoportok védelme érdekében is.
Mint egy német tanulmány kimutatta, a gyümölcsöt rendszeresen fogyasztó gyerekek messze az ADI érték feletti növényvédõ szert fogyasztanak el, még ha a gyümölcsökben mindig is a határértékek alatt volt a szermaradék. Az PAN Europe (Növényvédõszer Akcióhálózat – Európa) ezért javasolja, hogy az érzékeny csoportok védelme érdekében vezessék be az ADI mellett az úgynevezett Acute Reference Dose (ARfD) -t is, ami az élelmiszerekben megengedhetõ szermaradék számításánál többek között a testsúlyt is figyelembe veszi.
Az ADI számításakor nem veszik, de sajnos a tudomány mai állása mellett kevéssé is vehetik figyelembe a különbözõ növényvédõ szerek, vegyszerek együttes hatását. Több kutatás bizonyította, hogy bizonyos anyagok jelentõsen felerõsítik, megváltoztatják egy másik anyag emberre gyakorolt hatását.
3. Szigorítsanak a készítmények zónák szerinti engedélyezésén
Az új rendelet szerint, míg a hatóanyagokat Uniós szinten engedélyezik, addig a készítményeket tagállami szinten. Az Uniós engedélyezés zónák szerint történne, ám az Európai Bizottság által javasolt zónarendszer környezetvédelmi szempontból eleve nem megfelelõ, hiszen teljesen más klimatikus viszonyokkal és mezõgazdasági szerkezettel rendelkezõ országokat sorolna azonos zónába.
Ráadásul, ha egy országban engedélyeznek egy terméket, akkor egy azonos zónába tartozó országban is engedélyezni kell a készítmény árusítását. A civil szervezetek szerint a tagállamoknak meg kell hagyni azt a jogot, hogy a saját területükön korlátozhassák a kutatásaik szerint náluk jelentõs kockázatot jelentõ növényvédõ szereket.
4. A rendszer átláthatóságának és értékelésének biztosítása
Bár a jogszabály alakításába meghívták az érdekelt feleket, így az emberi egészséget és a környezetet védo civil szervezeteket is, ám a tervezet szerint a hatóanyag engedélyezés folyamata továbbra is átláthatatlan marad.
A hatóanyagoknak az engedélyezési eljárás során megismert káros hatásai nem lehetnek titkos információk, különösen ha a kockázatos szert engedélyezik. A civil szervezetek szerint a növényvédo szerek használatával, környezeti és egészségügyi hatásaival kapcsolatos minden információt a termelõk és a fogyasztók számára egy nyilvános adatbázisban közzé kell tenni; továbbá a termelõk számára információt kell adni a lehetséges biztonságosabb és nem kémiai alternatívákról.
Az engedélyezett hatóanyagok használatát rendszeresen monitorozni és értékelni kell, és ha az engedélyezést követoen felmerül bármilyen új információ egy hatóanyaggal kapcsolatosan, akkor azt figyelembe véve vizsgálják felül az engedélyeket.
Irányelv a peszticidek fenntartható használatárólA növényvédo szerek jelentette egészségügyi és környezeti problémák az egyre modernebb szerek használata ellenére nõnek. Sok anyag már egészen kis mennyiségben is hosszú távú károsodást okozhat, különösen az arra érzékenyebb embereknél.
A környezetvédelmi és toxikológiai ismereteink bõvülése és a biotermékek népszerûségének növekedése ellenére a felhasznált növényvédo szer mennyiség folyamatosan nõ. Civil szervezetek, élen a PAN Europe-pal, melynek a Levegõ Munkacsoport is tagja, már 2002-ben javaslatot tettek egy új a növényvédõ szerek használatának csökkentését célul tûzõ irányelvre.
Az új irányelvnek feladata lenne, hogy ösztönözze a növényvédo szer használat csökkentését és mérsékelje a mezõgazdasági vegyszerhasználat jelentette egészségügyi és környezeti károkat.
A civil szervezetek fõbb elvárásai a peszticidek használatáról szóló irányelvrõl:1. Határidok és konkrét célok peszticid használat csökkentésre
A környezetvédo szervezetek szerint az irányelvnek számszerûen kellene elõírnia, hogy mennyivel kell csökkenteni a növényvédõ szerek használatát. A fenntartható növényvédo szer használat egy 50%-os csökkenést követel meg 10 éven belül. A tagállamok a csökkentési ütemükrõl éves szinten adhatnának számot. Nemzeti növényvédõ szer csökkentési programjaikat pedig összekapcsolhatnák a PRTR (166/2006/EC Szennyezés kibocsátás és átviteli nyilvántartás) adatszolgáltatási rendszereikkel.
2. Az integrált növényvédelem terjesztése
Elsõsorban egységes rendszert kell kialakítani az integrált növényvédelemre (IPM). Majd azt követõen mind szélesebb körben kell az IPM-et elõírni (leszámítva a biogazdálkodást). 2014 után pedig uniós agrár-támogatások (CAP) feltételéül kell szabni.
3. A légi permetezés betiltása
Az irányelv egyik legfontosabb eleme, hogy betiltja a légi permetezést. A civil szervezetek véleménye szerint semmilyen derogációs lehetõséget, kivételt nem szabad adni a tiltás alól, tekintettel a vegyszer-elsodródásokra és az ezzel összefüggõ mérgezési esetekre, halpusztulásokra.
4. Növényvédo szer adók
A növényvédo szer használat által okozott károkat, mint például a megbetegedett emberek gyógyításának költségét jelenleg a legtöbb országban az egész társadalom fizeti meg. Dánia viszont külön adókat vezetett be a növényvédõ szerekre, ösztönözve a hatékony, csak tényleg szükséges szerhasználatot.
Az új irányelvnek elõ kellene írnia ezen adók kivetését, melyek bevezetését az országok közötti különbözõségek miatt a tagállamokra bíznák. Az adókból kell finanszírozni a környezetvédelem, így például a szerhasználat csökkentési programokat a mezõgazdaságban.
5. A növényvédo szer hulladékok megfelelõ kezelése
A lejárt, betiltott növényvédõ szer hulladék, illetve a csomagolás visszagyûjtése az agrokémiai ipar feladata és felelõsége kell legyen.
6. Nyilvánosság
Az irányelv végrehajtását, az európai programok kialakítását nyilvánossá kell tenni. A nemzeti programok végrehajtásába be kellene vonni a helyi társadalmi szervezeteket. A monitoring rendszer hatékonyságának növelése is elengedhetetlen, hogy azt bárki nyomon követhesse.
A biocidok szabályozásaAz Európai Unióban annak ellenére, hogy a biocidok és a növényvédo szerek azonos hatóanyagokat tartalmaznak eltéro szabályozás vonatkozik a két felhasználási formára. Ennek eredményeként elõfordulhat, hogy míg egyes hatóanyagokat a mezõgazdasági területeken nem lehet kijuttatni, illetve alkalmazásuk munkaegészségügyi várakozási idõt ír elõ, addig azok például városi és háztartási rovarirtásra hasonló megkötések nélkül alkalmazhatók.
A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végleges szövege 1998-ban készült el, amit 2 évvel késõbb az Európai Bizottság elfogadott. A szabályozás célja az Unión belüli szabályozás egységesítése és az emberek és a környezet hatékony védelmének biztosítása.
Az irányelv a kémiai a készítményeket négy fõ csoportra osztja:
a fertõtlenítõ szerek,
a tartósítószerek (pl. a fakonzerválószerek),
a kártevõmentesítõ szerek (pl. a rágcsáló- és rovarirtók, illetve riasztók,
egyéb.
Az irányelv melléklete tartalmazza a felhasználható biocid hatóanyagok körét, az új hatóanyagok engedélyezésének menetét szintén ez az irányelv szabályozza.
|
|
 |
|
