 |
POP anyagok
Mik a POP anyagok?
A POP anyagok elnevezés a persistent organic pollutants (lassan lebomló szerves szennyezõk) angol rövidítésébõl származik. Ezen anyagokra jellemzõ, hogy a környezetben és élõlényekben csak nagyon lassan bomlanak le (felezési idejük több év is lehet), könnyen felhalmozódnak az egyes élõlények zsírszövetében és a tápláléklánc tagjaiban feldúsulnak. Hagyományosan ide sorolnak egyes klórozott növényvédõszereket, ipari segédanyagokat és az égés során keletkezõ erõsen mérgezõ szennyezõket.
 A POP anyagok nemzetközi szabályozásával a Stockholmi Egyezmény foglalkozik, ez a következõ 12 vegyi anyagot nevesíti:
növényvédõszerek: aldrin, DDT (diklór-difenil-triklór-etán), dieldrin, endrin, heptaklór, klórdán, mirex, toxafén,
ipari segédanyagok: hexaklórbenzol (HCB), poliklórozott bifenilek (PCB),
véletlenül keletkezõ szennyezõk: poliklórozott dibenzo-dioxin (PCDD) és poliklórozott dibenzo-furán (PCDF).
Az Aarhusi POP Jegyzõkönyv a felsoroltakon kívül további négy anyagcsoportot említ, ezek a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok), hexaklór-ciklohexán (HCH), hexabróm-bifenil és klórdekon.
Tulajdonságai alapján ide sorolható többek között például a lindán növényvédõszer és a teflon gyártása és felhasználása idején keletkezõ perfluoroktánsav (PFOS).
Milyen kockázatot rejtenek ezek az anyagok?
A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ezek az anyagok csak igen lassan bomlanak le, míg az élõlények zsírszöveteiben nagyon hatékonyan halmozódnak fel. Ezek az anyagok a használatuk, keletkezésük után még évtizedekig szennyeznek és károsítanak, hiszen a zsírokban gazdagabb ételekkel, vagy akár az anyatejjel is folyamatosan továbbadódnak a következõ generációknak. Bár hazánkban – a világon elsõként – 1968-ban betiltották a DDT használatát, ennek bomlástermékei a mai napig kimutathatóak a legfiatalabb korosztály vérébõl is. Egy mesterséges vegyi anyag a szervezetben való megjelenése már önmagában is kockázatot jelent, azonban ezen anyagokkal kapcsolatban gyakran felmerül a rákkeltõ, mutagén hatás lehetõsége is.
Problémát jelent, hogy a környezetbe kerülõ ilyen típusú vegyi anyagoktól lehetetlen megszabadulni, ártalmatlanításuk gyakorlatilag megoldhatatlan.
Mi várható a POP anyagokkal kapcsolatban?
Magyarországon már évtizedek óta tilos a jól ismert POP anyagok felhasználása, a meglévõ szennyezett eszközök, hulladékok ártalmatlanítását is igyekeznek megoldani a hatóságok.
A dioxinokat és furánokat kibocsátó égetõmûvekre is egyre szigorodó környezetvédelmi elõírások vonatkoznak. Tehát a jól ismert nemzetközi egyezményekkel korlátozott POP anyagok mennyisége várhatóan folyamatosan csökkenni fog a környezetben és szervezetünkben. Azonban folyamatosan jelennek meg olyan anyagok, melyekrõl kiderül, hogy jellemzõ rájuk a lassú lebomlás és a bioakkumuláció, sajnos ezekre az új eredményekre – a tapasztalatok szerint – a hazai és nemzetközi szervek csak viszonylag lassan képesek reagálni.
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõanyagok (POP) kibocsátásának országos katasztere részletes adatokat tartalmaz ebben a témában:
POP országos kataszter
|
