Versenyképesség

Az ún. lisszaboni stratégia és a göteborgi csúcs alapján az Európai Uniónak a fenntartható fejlõdés és a gazdaság versenyképessége egyaránt fontos célja. Éppen ezért nem szabad elfeledkeznünk a REACH-ben rejlõ pozitív, az innovációt és a versenyképességet érintõ hatásokról.

Elõször is nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi szabályozással éppen az a baj, hogy a régi, bevizsgálatlan anyagok használatára ösztönzi a gyártókat és az importõröket, tehát a legkevésbé sem innovatív. Az új rendszerben viszont pontosan ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd a régi és az új vegyi anyagokra. Másrészt a REACH tervezet szerint csak az évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben elõállított/importált anyagokat kell bejegyeztetni, a mostani rendszerben az új anyagokra ez a korlát 10 kg/év, tehát a REACH ebbõl a szempontból is könnyítésnek tekinthetõ. Véleményünk szerint a REACH új piacot jelent majd a biztonságosabb termékek számára, a fogyasztók bizalmának növekedése és a biztonságosabb alternatívák kidolgozására való ösztönzés pedig segíti az új anyagok piacra jutását, ami az innováció erõsödését szolgálja. A vegyipar jövõbeni sikeréhez, a vállalatok versenyképességének javításához tehát alapvetõen fontos a fogyasztók bizalmának visszaszerzése, ezáltal pedig az ágazat jó hírének növelése.

A kis- és középvállalatok a magyar gazdaság versenyképességének, a gazdasági modernizációnak a motorjai, ugyanakkor terheik a jelenlegi elõterjesztés szerint aránytalanul nagyok lehetnek. Megoldás lehet a számukra az ún. „Egy anyag – egy bejegyzés” (OSOR: One Substance – One Registration) javaslat, amelyet Magyarország és az Egyesült Királyság együttesen dolgozott ki és nyújtott be tavaly az Európai Unió Tanácsának. A javaslat szerinti kötelezõ adatmegosztás a jelenlegi REACH gyengítése nélkül jelentõsen csökkentené az ipar költségeit, illetve pontosabb és jobb adatokat eredményezne.

A brit DEFRA számítása szerint az OSOR keretében elérhetõ teljes költségcsökkenés elérheti a 631 millió eurót, azaz a közvetlen ipari költségek 24%-át. Véleményünk szerint ezért alapvetõen fontos az OSOR koncepció támogatása.

Az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége, ill. az Európai Vegyipari Tanács (UNICE/CEFIC) által támogatott ún. KPMG tanulmány többek között megállapítja:

• Pusztán a bejegyzési költségek miatt nem fog bekövetkezni importált vegyi anyagok kivonása.
• A bejegyzési költség nagymértékben a szállítói láncon oszlik el.
• A megkérdezett vállalatok nem tartanak a piaci részesedésük REACH miatti csökkenésétõl.
• Gyártás áthelyezése más országokba a REACH miatt nem valószínû.
• Elsõdleges alapanyagok kivonása is valószínûtlen a REACH következtében.

Hozzá kell tegyük, ezekre a megállapításokra annak ellenére jutottak, hogy a vizsgálat során a teszt költségeket az európai bizottsági becslések több mint négyszeresével számolták.

Hasonló következtetésekre jutott az Európai Bizottság ún. IPTS/JRC tanulmánya, amely a REACH új tagállamokra gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány megállapításai közt szerepel:

• A REACH tesztelési és bejegyzési költségei csak igen korlátozott hatást jelentenek vegyi anyag gyártó cégek versenyképességére.
• A REACH költséghatása a gyártói szektor és a fogyasztói piac késõbbi vegyi anyag felhasználóira az összes mintának vett készítménynél szinte elhanyagolható.
• A termék portfolió jelentõs változása nem valószínû.

Az új tagállamok által felvetett aggodalmakat, különösen ami a REACH költségek negatív hatását jelenti a versenyképességre, a vizsgálat nem erõsítette meg, kivéve azokat a cégeket, amelyek a keleti, nem EU országokból importálnak alapanyagokat, és azokat, amelyek amúgy is nehéz gazdasági helyzetben vannak.

Végezetül szeretnénk megjegyezni, hogy több vállalat és vállalati szövetség felismerte már, hogy egy szigorúbb, a környezeti-egészségügyi szempontokat maximálisan figyelembe vevõ REACH szabályozásra van szükség, például az Európai Építõipari Szövetség (amely egy jelentõs ún. késõbbi vegyi anyag felhasználó) 2005. áprilisi állásfoglalása is ezt a nézetet tükrözi.